Nobel-díj a kolloidkémia úttörőjének: Zsigmondy Richárd
Zsigmondy Richárd kémikust 1925-ben ismerték el kémiai Nobel-díjjal. Már fiatalon lenyűgözte őt a természet mikroszkopikus világa, s ez később igencsak hasznára vált. A rangos elismerést elnyert kiválóságainkat sorozatban mutatjuk be.
Zsigmondy Richárd, osztrák–magyar származású kémikus a 20. század elejének egyik legjelentősebb tudósa volt a kolloidkémia területén.
Tudományos munkásságának elismeréseként 1925-ben kémiai Nobel-díjban részesült, a kolloid oldatok heterogén természetének demonstrálásáért és az ezek vizsgálatára szolgáló módszerek kifejlesztéséért.
Élete és tanulmányai
Zsigmondy Richárd 1865. április 1-jén született Bécsben, magyar származású, de osztrák környezetben élő orvos családba.
Tanulmányait a bécsi, majd a müncheni egyetemen végezte, ahol eleinte orvostudományt, később kémiát tanult. Már fiatal korában is lenyűgözte a természet mikroszkopikus világa, különösen azok a részecskék, amelyek sem az oldatok, sem a szuszpenziók szokásos fogalmaival nem voltak leírhatók — ezek a kolloid részecskék.
Tudományos munkássága
Zsigmondy legjelentősebb kutatásai a kolloidkémia területén születtek. A kolloidok — mint például az aranyoldatok — látszólag homogén folyadékok, amelyek valójában nagyon apró, szabad szemmel nem látható részecskéket tartalmaznak.
Nobel-díj a kolloidkémia úttörőjének: Zsigmondy Richárd
E részecskék természetének és méretének meghatározása sokáig lehetetlennek tűnt – amíg Zsigmondy úttörővé nem vált a területen.
Kifejlesztette a „ultramikroszkóp” elnevezésű eszközt, amely lehetővé tette a kolloid részecskék közvetlen megfigyelését és vizsgálatát. Ezzel a felfedezéssel új dimenzió nyílt a fizikai kémia területén.
Munkatársával, Henry Siedentopp-fal együtt 1903-ban mutatták be az ultramikroszkópot, amely lehetővé tette a fényhullámhossznál kisebb részecskék észlelését — egyfajta áttörést okozva a mikroszkópiában.
Nobel-díj és örökség
Zsigmondy Richárd munkája elismeréseként 1925-ben Nobel-díjat kapott, különösen a kolloid rendszerek természetének feltárásáért és az ehhez használt vizsgálati módszerek kidolgozásáért. A Nobel-bizottság indoklása szerint munkássága jelentős mértékben hozzájárult a kolloidkémia önálló tudományággá válásához.
Zsigmondy tudományos öröksége máig nagyhatású. Az általa alkalmazott és továbbfejlesztett vizsgálati módszerek megalapozták a modern nanotechnológia és anyagtudomány alapjait.
Az ultramikroszkóp, amelyet ő fejlesztett ki, a részecskék viselkedésének megértésében is kulcsszerepet játszott.
Halála és emlékezete
Zsigmondy Richárd 1929. szeptember 23-án hunyt el Göttingenben, Németországban. Emlékét nemcsak tudományos közösségek, de oktatási intézmények és díjak is őrzik - többek között Németországban és Magyarországon.
B.A.
