Magunkról

Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége
(országos szervezet) 

A szövetség

A szövetség célja: a magyar nemzeti értékek felkutatása, dokumentálása, népszerűsítése, hagyományaink megőrzése, ezen keresztül a magyarságtudat erősítése.

A szövetség feladata:
Együttműködik a települési, a tájegységi, a megyei, az ágazati, valamint a határon túli magyar közösségek értéktáraival.
Együttműködik mindazon társadalmi szervezettel, szövetséggel, intézménnyel, céggel, amelyek a fent leírt elvekkel azonosulni tudnak.

Alapelv:
A szövetség tevékenységével támogatni kívánja a helyi közösségek értékteremtő munkáját, a kis és középvállalkozások megerősödését, ezen keresztül a magyar gazdaság fejlődését, valamint a munkahelyteremtést, a kutatás-fejlesztést. Alapelvünk a környezettudatos értékteremtő és értékmegőrző gondolkodás meggyökerezésének elősegítése. Kifejezett célunk, hogy a világgazdaságban a magyar érték, illetve a magyar szó a kiváló minőség szinonimájává váljon.

Pozicionálás:
A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége minden érintett szövetségeseként kívánja végezni tevékenységét elősegítve ezzel nemzetünk felemelkedését.


                                                                          IV. Magyar Értékek Napja 2019.

A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége és a Nemzeti Művelődési Intézet együttműködésében negyedik alkalommal került megrendezésre a Magyar Értékek Napja a Szent István Bazilikában és a Vigadóban. 

A rendezvény a megyei értéknap-sorozat tetőpontja, minden alkalommal újdonsággal készülnek a szervezők. 2019-ben nem szabadtér, hanem a Pesti Vigadó adott teret a megyei értékasztaloknak, továbbá szakmai konferencia keretében vették számba a hungarikummozgalom alapját képező települési értéktári munka eredményeit. Az előadások elsődleges célja volt, hogy a résztvevők a saját településükön tudják hasznosítani az elhangzottakat.

Az egésznapos rendezvény délelőtt 10 órakor vette kezdetét a Szent István Bazilikában szentmisével, majd Ökumenikus terményáldás keretében a megyék és a külhoni magyarlakta régiók egy-egy jellegzetes mezőgazdasági terményét megáldották és megszentelték a felkért egyházi méltóságok. A bazilikában orgonakoncerttel zárult a programsorozat.

A Magyar Értékek Napja délutáni eseményei Budapest egyik legpatinásabb, kulturális örökségünk szempontjából kiemelt épületében, a Pesti Vigadóban folytatódott. Az értékünnep 19 megye és 6 határon túli régió, valamint csaknem 300 közreműködő, fellépő részvételével zajlott. 

Gulyás

Magyarországról kérdezve külföldi embereket, felsorolásukban az első öt szó között szerepel a gulyás étel neve. Ezt a rangot már a két háború között, az 1920-1930-as években elnyerte, véglegesen az 1960 után fellendülő idegenforgalomnak köszönhetően rögzülhetett más országok népeinek köztudatában és nyelvében. Hozzájárult ehhez a Magyarországról több hullámban kitelepülő, 3 milliós létszámot is meghaladó magyarság hagyományőrző magatartása, mely magyar nemzeti eledelként tette világhírűvé a pörkölt mellett a gulyáslevest is.

A gulyás szó eredeti jelentése a magyar nyelvben tehénpásztor, legelő marhákra vigyázó, azokat terelő személy. A szóátvétel a gasztronómiában a XIX. század elejétől követhető, mai értelemben vett jelentéstartalma csak 1870 után lesz egységes a leíró irodalomban, a kéziratos és nyomtatott szakácskönyvekben. „A gulyásleves ételtípus belépésével az ételnevek használata abban az irányba fejlődött, hogy a köznyelv a gulyás szót egyre inkább kizárólag a gulyáslevessel kapcsolatban: gulyásleves, majd hamarosan a rövid gulyás (marhagulyás) formában használja. A régi ételtípust, amelyből a leves elágazott, pörköltnek nevezik.” Ugyanakkor a gyakran emlegetett falusi- és pusztai eredet aligha lehet igaz, hiszen a népies receptkönyvek a gulyáslevest nem említik. Ennek egyszerű oka, hogy egy falusi közösség magas ára miatt csak ritkán jutott marhahúshoz. A pásztorok és gulyások szegény emberként nem saját állataikat őrizték, hanem uradalmak bérmunkásai voltak. A falusiak vágóhíd, de inkább pénz hiányában nem fogyasztottak marhahúst. A pásztorok a gulyát városi vágóhidakra hajtották, felhasználásuk is ott történt. A megismert történelmi körülmények megengedik a következtetést, hogy a korabeli polgári gasztronómia praktikus okok és szűkös pénzügyi körülmények miatt egyfajta kényszerpályára kerülve hozta létre a gulyáslevest, megkétszerezve - háromszorozva egy rendelkezésre álló étel tömegét. Oka lehetett a népszerűségnek, hogy a tartalmasan elkészített egy tál gulyás kenyérrel kiegészülve a tartós jóllakottság érzetét kelti a leves fogyasztójában. Ráadásul a vendéglátóhelyeken várakozás nélkül, gyorsan asztalra kerül. Így ma is népszerű diákok, turisták, utazók, sportolók és munkások körében egyaránt.

Külön érdekesség a magyar gulyásleves történelmében, hogy 1980 előtt a gondolat szintjén sem fordult meg a hazai gasztronómiában, hogy ne magyar alapanyagokat és fűszereket használjanak az étel elkészítésénél. Sajátos oka ennek, hogy minden hozzávaló a hazai mezőgazdaságban lett megtermelve olyan szinten, hogy jelentős mennyiségben kivitelre is jutott marha- és sertéshúsból, vöröshagymából és fűszerpaprikából. Ma azonban, amikor elárasztották (nem csak) a magyarországi élelmiszer kereskedelmet a nem ritkán bizonytalan eredetű és minőségű alapanyagok és fűszerek, célszerű megemlítenünk a gulyásleves eredeti alapanyagait.

hús: magyar szürke marha- vagy mangalica sertés húsa;
zsiradék: mangalica sertés zsír
hagyma: makói vöröshagyma
paprika: szegedi csípős vagy kalocsai csípésmentes paprikaőrlemény

Egyedül a felsorolt anyagok használat biztosítja azt a minőséget, melyet a magyar vendéglátás hungarikumként ígérhet az éhségét csillapítani kívánó vendégnek és ínyencnek.

2019-ben a Gulyásleves és a Kondorosi gulyás Hagyományok – Ízek – Régiók (HÍR) védjegyet nyert. Magyarország 1998-ban csatlakozott az Európai Unió Euroterroirs kezdeményezéshez, mellyel elindította a "Hagyományok-Ízek-Régiók"elnevezésű programot. Keretében immár 300 termék szakmai-történeti leírása készült el, az összegyűjtött termékleírások nemzeti kincsként kezelendők.

Hamburg Kikötőfesztivál 2016.

Sziget fesztivál 2015.

Európa legnagyobb szabadtéri fesztiválján a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége, és az eredeti magyar gulyásleves is megjelent. Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács a Hungarikum Falu kínálatából kiemelte a magyar gulyáslevest, ami üstházban, szürkemarhából készül magyar zöldségekkel, magyar fűszerpaprikával, és amelyet természetesen meg is kóstolhattak a Sziget Fesztiválon a Hungarikum Faluba látogató érdeklődők. "A statisztika azt mutatja, hogy 95 százalékban külföldi fiatalok vettek részt a rendezvényen, ezért ez a bemutatkozási, kóstoltatási lehetőség példaértékű az MNHSZ számára" – vélte Prohászka Béla.

Fontos tehát, hogy egy ilyen fesztiválon meg tudjuk mutatni gasztronómiai értékeinket. Az eredeti magyar gulyásleves mellett a Hungarikum Faluban megtekinthető és megkóstolható volt a csabai sütnivaló kolbász és a debreceni kolbász ízelítő is, a desszertek közül pedig a békési Csapó-féle rétes: meggyes, almás, túrós, mákos. A helyszínen frissen készült ételek mellett olyan különlegességek is megjelentek az MNHSZ kínálatában, mint például a szürkemarhából készült snack, de szívesen fogadták a vendégek a tálcán kínált paprikás szalámit is. A legnagyobb érdeklődést mégis az általunk készített eredeti magyar gulyás váltotta ki.

II. Magyar Értékek Napja 2015.

II. Magyar Értékek Napja, Budapest szívében a Szent István Bazilika előtti téren a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége és a Nemzeti Művelődési Intézet együttműködésével, második alkalommal került megrendezésre.

A rendezvény hagyományteremtő céllal kívánta felhívni a figyelmet, a hazánkban és a Kárpát -medencében fellelhető értékek sokszínűségére, azok megőrzésének és továbbadásának lehetőségére.

A Bazilika előtti téren felállított pavilonokban Magyarország 19 megyéje, valamint a határon túli magyarság szervezetei mutatták be nemzeti kultúránk kincseit, hagyományait. A megyék képviselői mesterség - bemutatóval, kézműves - foglalkozással készültek. A rendezvényre látogatók megismerkedhettek a szövéssel, nemezeléssel, fafaragással, szalmafonással, gyöngyfűzéssel, mézeskalács-díszítéssel, sallangolással, csipkeveréssel, de nagy sikert arattak a népviseletes divatbemutatók és a köztéri öltöztetések is.

A színpadon a kiemelkedő eredményt elért amatőr művészeti csoportok bemutatóit láthatták az érdeklődők.

A szabadtéri programokat a Szent István Bazilikában Szentmise követte, majd Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes és a Hunyadi Véndiák Kórus közös hangversenye zárta.