Lángos és székelykapu is került a Hungarikumok közé
Bővült a Hungarikumok gyűjteménye: mostanra a lángos és a székelykapu is bekerült közéjük, amellyel 89-re nőtt a számuk.
A Hungarikum Biztosság döntése értelmében a lángossal és a székelykapuval bővült a magyar Hungarikumok gyűjteménye, mely az újakkal együtt immár 89-et számlál – tudatta a hungarikum.hu.
A lángost itthon senkinek sem kell bemutatni: készítésének hagyománya szoros kapcsolatban áll a kenyérsütésével. A tökéletes lángosnak közepesen vastagnak kell lennie, ne készüljön túl olajosan, belül puha legyen, kívül pedig ropogós.
Lángos és székelykapu is került a Hungarikumok közé
A székelykapu jellegzetes ácstechnikával formált, fedeles nagykapu, amely középkori vár-, város- és udvarházkapukból alakult ki, ám a 17. századtól kezdve a székelykapun egyre élesebb különbséget lehetett észrevenni más vidékek nagykapuival szemben: faragott díszítmények, illetve a kiskapu feletti kaputükör különleges dekorálása jellemzi.
A Magyar Értéktár része lett egyébként a bokortanya elnevezésű, sajátos tanyatípus - amely a 18. század közepétől a Nyírségben jött létre -, valamint a zselici hársméz is, egy különleges fajtaméz, melyet Somogy vármegyében termelnek évszázadok óta – írta meg a hungarikum.hu.
B.A.
