Mit rejt a paprika? Szent-Györgyi Albert a C-vitaminért kapott Nobel-díjat
Szent-Györgyi Albert jól ismert számunkra, mint a C-vitamin felfedezője. A magyar tudomány világhírű alakját 1937-ben Nobel-díjjal jutalmazták. A rangos elismerést elnyert kiválóságainkat sorozatban mutatjuk be.
Szent-Györgyi Albert a 20. századi magyar tudomány egyik legismertebb és legelismertebb alakja, akinek neve örökre összeforrt a C-vitamin felfedezésével.
Kiemelkedő tudományos munkásságáért 1937-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott, különösen a biológiai oxidációval kapcsolatos felfedezéseiért, illetve a C-vitaminnal és a fumársav katalízisével kapcsolatos munkájáért.
Korai élete és tanulmányai
Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Budapesten, tudósokból és orvosokból álló család sarjaként. Már fiatal korában érdeklődött a természet működése iránt.
Orvosi tanulmányait Budapesten kezdte, majd a világháborús katonai szolgálatot követően több európai egyetemen is tanult és kutatott - többek között Prágában, Berlinben, Leidenben és Cambridge-ben.
A C-vitamin felfedezése
A harmincas években a Szegedi Egyetem professzoraként Szent-Györgyi a sejtek anyagcseréjének folyamatait kutatta.
Szent-Györgyi Albert a C-vitaminért kapott Nobel-díjat
E munkája során sikerült kivonnia és azonosítania egy antioxidáns hatású anyagot, amelyet először „hexuronsavnak” nevezett el. Később derült ki, hogy ez azonos a C-vitaminnal, amely alapvető szerepet játszik a skorbut megelőzésében, amely egy súlyos hiánybetegség.
A C-vitamint először paprikából sikerült nagy mennyiségben kivonnia — a magyar konyha egyik ikonikus zöldségéből, amelyről kiderült: kiváló természetes forrása ennek a vitaminnak.
Az áttörés nemcsak a tudományos világban keltett szenzációt, hanem a népgyógyászatban és a táplálkozástudomány terén is forradalmi változást indított el.
Nobel-díj és tudományos örökség
Szent-Györgyi 1937-ben kapta meg a Nobel-díjat, amellyel ő lett az első magyar tudós, aki teljes egészében Magyarországon végzett kutatásáért részesült ebben az elismerésben. Ezzel egyidejűleg Magyarország felkerült a világ tudományos térképére, Szent-Györgyi neve pedig világszerte ismertté vált.
Későbbi évei és közéleti szerepvállalása
Szent-Györgyi Albert a második világháború idején aktívan részt vett az antifasiszta ellenállásban, majd a háború után az Egyesült Államokba emigrált. Itt is folytatta tudományos tevékenységét, de egyre inkább a globális béke, az emberi jogok és a tudomány társadalmi felelősségének kérdései felé fordult.
Az élete végéig aktív tudósként és közéleti gondolkodóként dolgozó Szent-Györgyi 1986. október 22-én hunyt el az amerikai Massachusetts állambeli Woods Hole-ban.
Emlékezete
Szent-Györgyi Albert munkássága nem csupán a tudományos világban hagyott mély nyomot - a magyar nemzeti identitás része is lett.
Számos intézmény, iskola és díj viseli a nevét, többek között a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem és a Szent-Györgyi-díj, amelyet a rákkutatásban elért kiemelkedő eredményekért ítélnek oda.
B.A.
