Nőhet a gyógyhelyi minősítés szerepe
Az ÁNTSZ növekvő érdeklődésre számít a gyógyhellyé minősítés kérelmezésében, ugyanis nem csak egy brandet erősíthet, de egyes EU-s pályázatokaz is ehhez kötnek. Ehhez hasonlóan emelheti egyes fürdőink lehetőségeit a Magyar Fürdőszövetség törekvése, mely a hazai gyógyfürdőzés hungarikummá nyilvánítására irányul.
Az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) nyilvántartása szerint jelenleg 19 minősített gyógyhely van Magyarországon. Az utóbbi években a minősítést két sárvári gyógyhely, valamint Mezőkövesd-Zsórifürdő, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Szigetvár és Tapolca szerezte meg. Ezen kívül a listán olyan közismert gyógyhelyek szerepelnek, mint Lillafüred, Harkány, Balf, Kékestető, Hévíz, Balatonfüred, Parád, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Bükfürdő, Eger, Debrecen, Gyula. Ezekben a turisztikai desztinációkban olyan elismert természetes gyógytényezők találhatók, mint a gyógyvíz, gyógyiszap, gyógygáz vagy az éghajlat. Az is fontos, hogy ezek igénybevételéhez rendelkezésre álljon megfelelő intézmény, ami lehet gyógyfürdő, gyógyszálló, gyógybarlang, mofetta.
A világon egyedülálló Hévízi-tó
A termálvízre épülő magyar fürdőkultúra beemelése a hungarikumok körébe olyan régióknak is segítene brandjük piaci értékesítésében, melyek a szigorú gyógyhelyi minősítéseknek nem tudnak megfelelni. A hazai fürdőkultúra hungarikumai között az első fecske az a Hévíz, mely egyben gyógyhely is, a hungarikumok közé pedig A Hévízi-tó és a tradícionális hévízi gyógyászat néven került be. Ám gyógyfürdőkultúránk hungarikummá minősítése során nem az egyes fürdőhelyek számolhatnak a kitüntető cím viselésével, hiszen a hazai hévizek és az erre épülő gyógyfürdőkultúra elismeréséről lenne szó.
MTI / MCOnet
