Ezért lehet Hungarikum a gyógyfürdő

Mint tudjuk, hazánkban rengeteg melegvizes fürdő található, ehhez fogható bőség sehol másutt a világon nincs. Ha csak Európát vesszük: valóban csak mutatóban akad termálvíz a kontinensen. A gejzírek hazája, Izland mellett csak Olaszországban vannak jelentősebb számban hőforrások. Gazdagságunkat a Kárpát-medence geológiai különlegességével magyarázhatjuk. A földfelszín alatti melegvíz-bázist ugyanis relatíve vékony földköpeny fedi, így sokkal kisebb mélységből fel lehet hozni a hévizeket.

Ma Magyarországon mintegy 1300 termálkút üzemel, melyeknek ugyan valóban legfontosabb feladata, hogy gyógy-, és termálfüldők vízbázisaként szolgáljanak - más részük geotermikus energiát termel, és például üvegházak fűtésére szolgál. De sokszor magának a fürdőépületnek a téli fűtését is saját vízével oldják meg, mint Kiskunmajsán, vagy Orosháza-Gyopárosfürdőn. Néhol ezzel az ökoenergiával fűtenek közintézményeket is. Hódmezővásárhely egyenesen ökovárosnak mondható, hiszen az idén 86 éves Hódstrand kútjai környezetbarát bioenergiával látják el a termálfürdő melletti uszodát és kórházat, sőt a közeli 600 lakásos lakótelepet is.

 

Ezek a 700-1000 méterről érkező felszín alatti vizek ugyanis jóval melegebben törnek fel, mint ahogy a medencékbe kerülnek. Mivel hazánkhoz képest Európa más országaiban ritkaságszámba megy az ilyen hőfokú víz, már a 30˘C feletti vizet is termálvíznek tartjuk. 1984 óta az európai államok többségének előírásaihoz alkalmazkodva mi is átvettük ezt a szabályozást, ekkor hazánkban a hazai hévíz kutak száma egyik napról a másikra 290-nel emelkedett. Korábban Magyarországon 35 ˘C volt a határ.

Gyakran olyannyira forrón érkeznek a felszínre a feltörő forró vizek, hogy - nyaranta, ha fűtésre nincs szükség - kénytelenek vagyunk akár költséges hűtőrendszer megépítésével kezelni őket. Az élet vízének nevezhető aqua termalis 36-40 ˘C fokon biztosítja nekünk a kellemes ellazulást. Ezek a meleg-, vagyis hévizek minden esetben oldott anyagokban gazdag ásványvíznek minősülnek. Közkeletű nevükön termálvíznek is mondhatjuk őket, gyógyvíznek, ha orvosi kísérletekkel minősítik.

Erre építi véleményét a fürdőszövetség elnöke, Czeglédi Gyula, aki a gyógyfürdőzést a hungarikumok sorába emelné. Amint az elnök úrral közölt interjúnkban megjelent, jelenleg már kidolgozás alatt áll a kritériumrendszer, mely eldönti, mely gyógyfürdők tartozhatnának az illusztris körbe. A Hungarikum Bizottság pozitív döntésének ugyanis jelentős marketingértéke lehet a fürdők számára is. Valljuk meg, hungarikumnak lenni ma jó üzlet. A vásárlóknak is. A Hungarikum védjegy alatt álló termékek és szolgáltatások garantálják a minőséget. További értéküket gyakran csak a külföldről, más tájegységből érkezők érzékelik: hogy kuriózumok, egyediek és egy tradíciót képviselnek. Magyar kulturális értékek, legyen szó gasztrokultúráról, ipari-, műszaki megoldásokról vagy éppen kulturális örökségünkről , a természeti környezet különlegességéről.

Hévízi-tó (Wikipédia)

Még precedens is áll a fürdők előtt, hiszen a maga nemében egyedülálló Hévízi-tó és tradicionális fürdőkúra nemrégiben bekerült a hungarikumok sorába. A természetvédelmi területen lévő Hévízi-tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava. Hőfoka nyáron eléri a 37-38 C°-ot, télen 24-26 C°. Ebből adódóan a tó élővilága is rendkívül egyedi. A hévízi gyógykúra részben a gyógytó összetevőitől, hatásától, másrészt a komplexen kialakított kezelési programoktól egyedi. Legjellemzőbb elemei a tó gyógyiszapját felhasználó iszappakolás, és a Moll Károly, hévízi fürdőorvos által kidolgozott un. súlyfürdő. Utóbbi - a többi gyógyfürdőben is elterjedve - sok gerincferdüléssel küszködő honfitársunknak nyújt hatásos kezelést.

Teo Wassermann, MCOnet felelős szerkesztő