Március 21-én kihelyezett ülést tartott a Hungarikum Bizottság a Herendi Porcelánmanufaktúra épületegyüttesében. A Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet (NKKI) főigazgató asszonya is meghívást kapott erre az értekezletre, ahol előadást tartott a biztottság tagjainak.
- Mit gondol, hogyan tud a közművelődési hálózat hozzájárulni a Hungarikum Program kiteljesedéséhez?
Z. M. : Bartók Béla, Kodály Zoltán, Galamb József, Szent-Györgyi Albert, Rubik Ernő, csak néhány név a sok százból, akik a magyar nemzet hírnevét öregbítették egy módszer, szellemi alkotás vagy találmány elterjesztése kapcsán. S akkor még nem említettem az egyedülálló magyar népzenei és néptánc kincset, épített örökségünket, gasztrokulturális ínyencségeinket vagy a népi kézművesség szerteágazó formában megjelenő mesterműveit. Sok-sok értékünkről jut az embereknek eszébe Magyarország, a magyarság.
A nemzeti kulturális vagyon védelme valamennyiünk közös ügye. Olyan értékeket gondozunk, melyet nagyapáink, apáink hagytak ránk örökül, hogy megőrizzük gyermekeink számára. Magyarország földrajzi adottságaiból és átmeneti helyzetéből adódóan európai összehasonlításban is különlegesen változatos táji, természeti, gasztronómiai és kulturális értékekkel, termelési hagyományokkal rendelkezik, amelyek jó része egyedülállóan érintetlen és természetes állapotban maradt meg.
Ezek az értékek speciális táji és térségi adottságként a térségek megújulásának és fejlődésének erőforrásai lehetnek. Ezen értékek megőrzése, széles körű nyilvánosságuk megteremtése hosszú távú céljaink között szerepelnek.
A települések életében és a térségfejlesztésében eltérő módon jelenik meg a kulturális értékek gondozása, megjelenítése és hasznosítása, miközben a kultúra gazdaságélénkítésben, településmarketingben, társadalomfejlesztésben betöltött szerepe igen jelentős.
Talán sokan nem tudják, de például az Európai Unióban a GDP 3,3%-át biztosítják a kulturális ágazatok, összesen 6,7 millió ember dolgozik ezen a területen, mely a foglalkoztatási arányokat figyelembe véve jelentős mértékű, a munkavállalók 3%-a tevékenykedik a kulturális területen.
A közművelődés egésze Európában olyan nemzeti sajátosságunk, amelyre méltán büszke az ország, igazi hungarikum, mert sajátosan magyar. A közművelődési hálózat kiterjedtsége alapot ad arra, hogy ebben az értékőrző, -feltáró munkában felkínáljuk partnerségünket a Hungarikum Bizottságnak.
A 30 000 fő alatti települések 83,8%-ban van művelődési ház vagy közösségi színtér, 70,3%-ban van internet, továbbá 67,4%-ban szerveznek falunapokat, népünnepélyeket, amelyen rendszeresen megjelennek a helyi értékek és az azok létrehozásában működő alkotók, népi kézművesek.
A Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet a szakterülethez kötődő hungarikumok összegyűjtését segíti, helyi és megyei értéktárak összeállítását kezdeményezi, végzi a szellemi kulturális örökség és a kulturális turizmus sajátos értékeinek módszertani gondozását.
- Említette előadásában a Hungarikum Klubokat. Milyen feladatai lesznek a kluboknak és hogyan történik majd a koordináció?
Z. M. : Az elmúlt kilenc hónap alatt megkezdődött az intézet átszervezése, konszolidációja, a jogutód intézmény megalapítása, valamint a területi módszertani feladatellátó szervezetek integrálása. A Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézetnek tizenkilenc megyében van kihelyezett irodája, melyek munkaprogramjában kötelezően ellátandó feladatként határoztuk meg a Hungarikum Klubok működésének koordinálását és a helyi értéktárak gondozásához nyújtott módszertani útmutatást.
Kollégáink segítséget nyújtanak a helyi értékek feltárásához, leltározásához, adatszintű leírásához és a helyi értéktárak kialakításához. Fontos, hogy mindenhol azonos szempontok szerint gyűjtsék, rendszerezzék az értékeket, hogy az adatbázisok egységesíthetők legyenek és a későbbiekben országosan is lehetőséget adjanak a területi, tematikus kereséshez. Nagy figyelmet szentelünk annak is, hogy ezek az értékek ne elszigetelten jelenjen meg. Az értékfeltáró munka nem azzal végződik, hogy összegyűjtöttük a kincseinket, hanem hogy ezeket egyrészt tudatosítjuk a helyiekkel, másrészt megteremtjük a lehetőségét a társadalmi, gazdasági hasznosításra is.
Ebben a munkában a Hungarikum Kluboknak hangsúlyos szerepe lesz. Az értéktudatosítás egyik lehetősége, hogy beépítjük azokat a helyi alkotócsoportok munkájába, részét képezik a helytörténeti kiadványoknak, gyűjteményeknek, s szervesen beépülnek az oktatásba, gondolok itt az iskolai és az iskolán kívüli oktatási folyamatokra is. A helytörténeti vetélkedők, táborok, szakkörök, alkotó és előadó-művészeti eseményeken keresztül a fiatal generáció életébe beépülnek ezek az értékek, továbbadásuk egyszer már majd az ő feladatuk lesz.
A Hungarikum Programhoz kapcsolódva már jelentős eseményeket generáltak a közművelődési intézmények. Több megyében szerveztek Hungarikum Konferenciát, helyi termékbörzét, s számos településen elkészült már a helyi értéktár is. A nemzeti értékek gyűjtése azonban nem lehet kizárólag egy-egy helyi elkötelezett munkatárs feladata, célunk, hogy a közművelődési hálózat, partnerségben a helyi civil szervezetekkel, oktatási és egyházi intézményekkel, rendszerszerűen kapcsolódjon ehhez a munkához.
Ennek első lépése például, hogy március 18-án Lakiteleken, a helyi értékekre alapuló hungarikum klubok szakmai segítésére és a közös koncepció kidolgozása érdekében megalakult a Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet Hungarikum Munkacsoportja a megyei módszertani munkatársak részvételével. Az első találkozón hangsúlyt kapott, hogy nem a végtermék, azaz a helyi és megyei értéktár megléte az egyedüli és fő cél, hanem az a folyamat, amelyben-ahogyan a helyi közösségek felfedik, azonosítják, s a közjó gyarapítására engedik helyben lévő – akár eddig rejtett – értékeiket. Mindez remek lehetőséget kínál a települések közösségeinek megerősödéséhez, sok esetben, életben maradásához.
A Hungarikum Klubok a települési értékfeltárásban résztvevő, értéket teremtő, őrző, azok továbbéléséért tenni akaró emberek közösségé formálásban játszanak jelentős szerepet. A klubok a közösségi feltáró munka első lépéseitől módszertani hátteret biztosítanak a munkához. Az eredményt nagymértékben meghatározza, hogy a közös célokkal mindenki azonosulni tudjon, az együttes cselekvésnek sikeres velejárója lesz a program iránti elkötelezettség, így a Hungarikum Törvényből adódó feladatok és eredmények mindenki ügyévé válhatnak.
MCOnet-KT