A magyar szürkemarha húsát is Kínába exportálhatjuk

Fazekas Sándor (aki a Hungarikum Bizottság elnöke is egyben) arra a kérdésre, hogy Magyarországon konkrétan milyen hatása lesz a nyers marhahúsexport előtt nyíló lehetőségnek, azt válaszolta, bízik abban, hogy élnek vele a magyar szarvasmarha ágazat szereplői, benne a csúcsminőséget előállító szürke marha tartók. Elmondta azt is, hogy a szarvasmarha létszám az elmúlt három évben folyamatosan nő, tavaly például 8-10 százalékkal emelkedett. Az új lehetőség elősegíti azt is, hogy az állatlétszámot tovább növeljék.

A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürkemarha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik.

A 14-15. században Nyugat-Európában a céhes ipar kibontakozásával megnőtt a városok szerepe, s a jobbágyok tömegesen költöztek azokba. A megnövekedett városi lakosság hússzükségletét a keleti területeken nevelkedett marhák exportjával oldották meg. A magyar szürke marha eljutott Nürnberg, Augsburg, München, Ulm vásáraiba éppúgy, mint Itáliába és Morvaországba. A kereskedelem fénykora a 17. században volt, amikor az évente kivitt marhák számát 100 000-re becsülik.

A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete szerint az 1800-as évekre a hazai marhaállomány 99%-a magyar marha volt (azaz szürke marha). Lábon hajtva az ország legnagyobb hasznot hajtó exportcikke, hazánk középkori fejlődésének mozgatórugója. A gépesítettség kezdetéig igásökörként meghatározó szerepe volt a szántóföldek művelésében. Az 1960-as évekre drasztikusan lecsökkent a szürkemarha állomány. Megmentéséért a megmaradt gulyák tenyésztői, példa értékű összefogással, az utolsó pillanatban összeszedett, sokszor az akkori szabályokkal szemben menő tenyésztői munkát végezve megmentették a fajtát a kipusztulástól. A szürkemarha-populáció létszáma a 70-es évektől kezdve egyenletesen emelkedik, az állatok legnagyobb része a nemzeti parkok területén él.

A magyar kormány 2008 őszén kezdeményezte az Európai Bizottságnál a „magyar szürkemarha hús” oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) történő nyilvántartásba vételét, amely a 2011. december 9-i 1300/2011/EU bizottság végrehajtási rendelettel megvalósult.

-kt-

Forrás: wikipedia, Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, MTI