A Hungarikum Bizottság elnöke is felszólalt a Magyar Értékek és Hungarikumok konferenciáján

Április 13-án „Hungarikumok és nemzeti értékek a Parlamentben” címmel szakmai napot rendezett a Hungarikum Bizottság titkársága az Országgyűlés alelnöki titkárságával együttműködve. A meghívott előadók, művészek, intézményvezetők és politikusok az értékőrzés egy-egy meghatározó elemét ismertették a résztvevőkkel. A rendezvényen a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója a helyi értéktárak szervezésére irányuló törekvésekről beszélt.

 Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke és a rendezvény levezetője, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnökének köszöntője után dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke örömmel jelentette be, hogy április 11-én a Kormány elfogadta a hungarikum törvény végrehajtására vonatkozó részletszabályokat, melynek köszönhetően elindulhat a gyakorlati munka.  A hungarikumok olyan sajátos teljesítmények, amelyek a magyar nemzet 1100 éves Kárpát-medencei történetéhez kapcsolódnak, fontos, hogy megismerjük őket, védelmezzük, és velünk legyenek a mindennapokban is - hangsúlyozta az eseményen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke, majd kiemelte, ahhoz, hogy a gyűjtő, regisztrációs munka elérje célját, széles társadalmi összefogásra, országos értékgyűjtő akcióra van szükség.

Dr. Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért felelős államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Kormány működésének köszönhetően már 12 magyar élelmiszer van fent az Európai Unió oltalom alatt álló mezőgazdasági termékek és élelmiszerek listáján. Mint mondta, a rohanó világban azokat a nemzeti értékeket, melyeket nagyapáink hagytak ránk kötelességünk átörökíteni a következő nemzedékre. Fontos, hogy az ifjú nemzedék, ne csak az informatika világában hajózzanak ügyesen, hanem a nemzeti értékek között is biztonságban eligazodjanak.

Horváth Zsolt országgyűlési képviselő  a 2012-ben kiteljesedett Veszprém megyei értékgyűjtő munkáról beszélt, melynek eredményeként létrejött a Szeresd a magyart! honlap. Előadásában egy reprezentatív kisfilm segítségével mutatta be a Pannon Térség Ifjúsági Értékőr Hálózat képzési folyamatát és értékgyűjtő munkáját.

Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója prezentációjában ismertette azokat a lehetőségeket, amelyekkel a közművelődés hozzájárulhat a hungarikum program társadalmi támogatottságának növeléséhez. A hálózat kiterjedtségét előadásában számszerű adatokkal támasztotta alá, majd tájékoztatójában felhívta a figyelmet a helyi közösségek értékgondozásban és továbbörökítésben betöltött szerepére. Az értékfeltáró munka nem azzal végződik – hangsúlyozta a főigazgató, hogy összegyűjtöttük a kincseinket, hanem hogy az értékeket tudatosítjuk a helyiekkel, továbbá megteremtjük a lehetőségét a társadalmi, gazdasági hasznosításra is. A Hungarikum Klubok a települési értékfeltárásban résztvevő, értéket teremtő, őrző, azok továbbéléséért tenni akaró emberek közösségé formálásban játszanak jelentős szerepet, ezért fontos, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet megyei módszertani irodáinak segítségével minél hamarabb beinduljon az értékgyűjtő munka, a kapcsolódó klubhálózat és az értékesítést ösztönző web-áruház.

Soós Gábor, a Forster Gyula Örökséggazdálkodási és Szolgáltató Központ főosztályvezetője elmondta, mára közel 1000 világörökségi helyszín van a világon, mely folyamathoz Magyarország 1985-ben csatlakozott az első helyszínnel. Vetített képes előadásában hazánk világörökségi helyszínein kalauzolta végig a jelenlevőket.

A rendezvényen Márta István, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft ügyvezetője fontosnak minősítette, hogy Pécs Ókeresztény Temetője felkerült az UNESCO világörökség listájára, mely elismerés Pécsnek és az egész országnak.  2004-ben a „Pécs világöröksége, turisztikai vonzerő fejlesztése” című pályázat célul tűzte ki egyrészt a már meglévő emlékek bemutatási színvonalának emelését, másrészt bővíteni kívánta a műemléki látnivalók körét. A projektben központi szerepet kapott az ókeresztény temető eddig ismert legnagyobb épületének, a Cella Septichorának feltárása és műemléki bemutatása. A Dóm tér alatti már ismert és bemutatott ókeresztény emlékeket az újonnan feltártakkal egyetlen komplexummá fogták össze, és körüljárhatóvá tették. Az eredmény a Cella Septichora Látogatóközpont lett.

Dr. Csonka-Takács Eszter, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója a Szellemei kulturális örökség nemzeti jegyzékének fontosságát ismertette. Mint mondta, az épített örökség mellett minden országnak fontos, hogy szellemi örökségét is számba vegye, megőrizze. A nemzeti jegyzéknek jelenleg 13 tagja van, melyen többek között olyan hagyományaink szerepelnek, mint a mohácsi busójárás, a halasi csipke varrása, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, valamint a pünkösdi templomdíszítés Mendén.

A mohácsi busójárás télűző, termékenységvarázsló sokác népszokás, mely 2009 óta szerepel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján. A hagyományt a város alpolgármestere rendhagyó előadással ismertette, mely élő busó-bemutatóval, zenével, tánccal elevenedett meg a Parlament Főrendiházában.

A szakmai nap délutáni programján további világörökségi helyszíneket ismerhették meg a jelenlévők. Az előadók a Hortobágyi Nemzeti Park, a Fertő kultúrtáj, a Tokaji borvidék, valamint Hollókő ófalu értékeit  fotók segítségével mutatták be a résztvevőknek.
 
A nemzeti értékeket, köztük a hungarikumokat népszerűsítő eseményen a jelenlévők megismerkedhettek többek között a táncházmozgalom, a solymászat, az Aggteleki cseppkőbarlang, továbbá a fővárosi Duna-partok, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, de a Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, valamint a herendi porcelán és a törkölypálinka értékeivel is.