A pásztorkultúra kerül középpontba a Kecskeméti Népzenei Találkozón

A Hírös Agóra által a Hagyományok Háza partnerségével szervezett eseménysorozat nagy figyelmet fordít a kodályi örökség és szellemiség megőrzésére, mind a nagyközönségnek, mind pedig a szakmának szóló programokban - hangsúlyozták a szervezők. Mint a közlemény felidézik, a Kárpát-medence népeinek történetében a zeneszolgáltatás területén két társadalmi csoport játszott kiemelkedő szerepet. Az utóbbi három évszázadban egyre inkább a cigány kisebbség köréből kerültek ki a zeneszolgáltatás hivatásos specialistái, akik a késő barokk divatját követve, a vonós hangszerek együttműködésére épülő kamaraformációkban szolgálták ki a többségi társadalom zenei igényeit.

A térség parasztságának hangszeres zenei hagyományát a barokk kort megelőző évszázadokban viszont olyan hangszerek jellemezték, amelyek a 19-20. századra jellemzően már csak a pásztorok használatában maradtak fenn: a vonósbandák megjelenése előtt a magyar falu mulatságainak, lakodalmainak muzsikusai leginkább dudások voltak. A pásztorok hangszeres zenei hagyománya az 1972-ben zászlót bontó magyar táncházmozgalomra is hatással volt, hiszen ekkortól kezdve egyre több fiatal kezdett furulyázni vagy dudálni, többen közülük népzenei örökségünk ezen archaikus rétegének utolsó, hagyományőrző pásztoraitól tanulva - emlékeztetnek a szervezők, hozzátéve: mindezen okokból a Kecskeméti Népzenei Találkozó idei programjait is a pásztorhangszereknek, illetve az azokon megszólaló muzsikának szentelik.