Ezt a Földművelésügyi Minisztérium szögezte le, miután - a romániai törekvésekre reagálva - 2015. november 18-n arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió által jegyzett oltalom nem földrajzi árujelző, ezáltal nem köthető sem országhoz, sem egy adott néphez.
Hagyományos román termékként regisztráltatná az Európai Unióban a kürtőskalácsot Achim Irimescu, Románia mezőgazdasági minisztere. Székelyföldi vezetők viszont tájékoztatták a minisztert azokról a lépésekről, amelyeket a kürtőskalács európai védettségének elérése ügyében tettek. Magyarországon bejegyezték a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestületet, honlapot hozott létre a termék leírására, 16 nyelven nyomtatott ki szórólapot a kürtőskalács népszerűsítésére. A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület célja ugyanis, hogy e hagyományos terméket "Székelyföld nagykövetévé" tegyék. Mivel a kürtőskalács "Magyarország területéről származik, és ma is szorosan kötődik a magyar kultúrához". Az egyesület utánajárt: a kürtőskalács első írásos említése 1450-ből származik, és a termék első ismert receptjének leírása a zabolai (Kovászna megye) gróf Mikes Mária 1784-ben írt szakácskönyvében olvasható. A szaktestület 2014-ben kezdeményezte a kürtőskalács hagyományos különleges termékként való bejegyzését az Európai Unióban.
Székely, erdélyi és magyar
A Földművelésügyi Minisztérium most jelezte: a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület 2013-ban valóban kezdeményezte a Földművelésügyi Minisztériumnál (FM), hogy hagyományos különleges termékként jegyeztessék be a kürtőskalácsot az Európai Unióban, ám a minisztérium 2014 júniusában azt közölte: a Magyar Eredetvédelmi Tanács elutasította a bejegyzés kérését. "A kürtőskalács elnevezés ugyanis termékfajtát jelöl, az adott termékcsoport általános jellemzőjére utal. Ezt az elnevezést ezen termékek gyártása és forgalmazása során széleskörűen használják, ezért az idevonatkozó uniós rendelet miatt nem jegyeztethető be" - áll a 2014 júniusi közleményükben. Az FM most leszögezte: az oltalom a bejegyzett elnevezésre vonatkozik és az ilyen elnevezéssel forgalmazott terméket a termékleírásban foglalt receptúra szerint kell előállítani. A termékleírás elfogadásához szükséges egyeztetések már megkezdődtek, ebben minden érdekelt fél, így mind a magyarországi, mind a romániai érintettek részt vehetnek - írták. Az FM arról is tájékoztatott, hogy a kürtőskalács kiemelkedő nemzeti érték lett, miután a Hungarikum Bizottság 2015. január 29-én döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről. Ezen kívül a sütemény Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjeggyel is rendelkező termék, amely egyedülálló hagyományos előállítási módjában és kiemelkedő jelentőségű történetét, és a mai fogyasztó ízlést tekintve.
MTI /MCOnet
Fotó: kurtoskalacsfesztival.hu