Mérföldkő a hazai közétkeztetésben
Több tekintetben is javult az iskolai közétkeztetés minősége az elmúlt években – ezt állapította meg az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet most elkészült elemzése. Megjelentek a teljes kiőrlésű pékáruk, új nyersanyagokat is használnak a főzés során és többször kerül friss zöldség, gyümölcs az asztalra. Ezzel együtt azonban az ételek sótartalma még mindig jelentősen meghaladja az ajánlott értéket, tejből és tejtermékből pedig a szükségesnél kevesebbet kapnak a gyerekek.
Az elmúlt év során átfogó vizsgálatban mérte fel a hazai iskolai közétkeztetés helyzetét az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, közösen az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal és a Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveivel. A felmérés követte a 2009-es vizsgálat módszertanát, így lehetőséget biztosít arra, hogy az elmúlt négy év változásait bemutassa.
A statisztikai adatokból kiderül, hogy a közétkeztetést legnagyobb arányban az alsó tagozatosok veszik igénybe (90%), a felsősöknél ez az arány 60%, a középiskolások közül pedig már csak minden negyedik eszik a menzán. Ez az arány ízletes, egészséges, kulturált közétkeztetéssel jelentősen javítható a nemzetközi tapasztalatok szerint. A felmérés szerint a gyerekek a kitálalt ebéd háromnegyedét megették.
Az elemzés szerint a korábbiakhoz képest gyakrabban, átlagosan naponta egyszer kaptak nyers gyümölcsöt, zöldséget a gyerekek. Az iskolák többségében a teljes kiőrlésű pékárukat is felvették az étrendbe. A konyhák kétharmada vezetett be új ételeket, eddig még nem használt nyersanyagokat, amelyek összhangban vannak az egészséges táplálkozás irányelveivel – a változatosság növelésén túl. A gyerekek többségének ízlettek az egészséges ételek, sikerült megkedveltetni az új ízeket. Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a diétás étkeztetést már az iskolák kétharmadában meg tudják oldani. 
A vizsgálat azonban kedvezőtlen jelenségeket is feltárt: vannak iskolák, ahol nem biztosított a napi háromszori étkezés, sok helyen pedig az okoz problémát, hogy az ebéd elfogyasztására nincs elég idő – volt, ahol csak 10-15 perc jutott erre. Sajnálatos, hogy a húskészítményeknél a rosszabb minőségű és magasabb zsírtartalmú felvágottak felhasználása dominál. Tejet és tejterméket nagyon ritkán kaptak a gyerekek: mennyisége nem érte el a korosztályos élettani szükséglet 58%-át. Együtt használt ételízesítőt és sót a főzőkonyhák több mint négyötöde. Ez a gyakorlat is tükröződik az étrendek sótartalmán: a laboratóriumi mérések szerint ez még mindig az ajánlás többszöröse.
A szeptembertől életbe lépő táplálkozás-egészségügyi rendelet előírásai éppen az itt felsoroltak javítását célozzák. A program sikeres végrehajtásához azonban szükség van arra is, hogy szülők megértsék: például attól, hogy kevesebb só kerül az ételbe, még lehet ízletes az ebéd, ha zöldfűszereket használnak a főzéshez. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat partnerségre kéri a szülőket, támogatásukat ahhoz, hogy a fejlődő közétkeztetés a gyermekek egészségét szolgálhassa.
Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala
